Egyszer élt egy király és egy királyné, akiknek ismeretlen okokból nem született gyerekük. Ez volt szívük nagy bánata, amely sötét lepelként borított mérhetetlen szomorúságot lelkük tükrére (értsd: szomorúak voltak).
Egyik nap az uralkodóasszony a tó partján ült, amikor elé ugrott egy béka.
- Ha megcsókolsz, herceggé változom!- toporgott a királyi topánka előtt.
- Fúj! Nem!
- Hát jó... Amúgy egy éven belül lányod születik. Remélem nem tudják meg kitől...
- Mi??!!- csodálkozott a nő, de addigra a béka eltűnt.
- Tudtam, hogy nem kellett volna a királyi udvar radioaktív hulladékát ide üríteni! Most már az állatok is beszélnek!- gondolta a néni.
A jóslat viszont beigazolódott, és egy szép kislányuk született. Nagy lakomát csaptak. Mind a 13 javasasszonyt* meghívták, de csak 12 terítékük volt. A leggonoszabbat otthon felejtették, a többit meg elhívták. Sajnos a 13. is eljött, aki átkot szórt a lányra: amikor eléri a 15. évét fonás közben leszúrja magát egy csatabárddal, és meghal. Az egyik ilyen asszony enyhített a varázsigén, és csak 100 éves álom lesz a sorsa csirkék között a halál helyett.
Rózsika amint 15 évét, betöltötte, bement a kastély elhagyatott szárnyába, ami teljes feleslegesen foglalta a helyet. Felment a toronyba, ahol egy zombiöregasszony font. Mivel a lány nem ismerte az élőhalottak fogalmát, elkezdett ő is fonni. Persze leszúrta magát egy karddal, és álomba merült a kastély lakóival együtt. A királyi pár akkor ért haza és ők is bealudtak. A vár pedig csirkéket növesztett. Senki nem tudott áthatolni a csirkerengetegen.
Egy királyfi viszont átment, hiszen pont akkor volt a 100. évforduló. Megcsókolta Csirkerózsikát, akinek a szájszagától rögtön elájult. A lány pedig szívinfarktust kapott. DE a király és a királynő boldogan éltek, de meghaltak.
*Szerintem boszorkányt jelent, vagy valami olyasmit.
2013. július 20., szombat
2013. június 13., csütörtök
9. rész: A legény, aki sík hülye volt
Egyszer volt, hol nem volt, de már elmúlt, volt egyszer egy aggastyán. Ez a hapsi teljesen be volt csavarodva, így halálakor csak egy bölényt hagyott a két és fél fiára. Az első kettő gyerek épségben született meg, de a harmadik már besötétült. Szegény nem állt ki mind a négy kereke, de még a lába sem, mivel X lábbal látta meg a nagyvilágot. Sőt, még az X Faktorból is kirúgták, pedig lábbal mutatta az X-et.
A fiúk úgy egyeztek meg, hogy mind a hárman ásnak egy-egy gödröt, s amelyikbe a bölény belefut, azé legyen. A két nagyobb legény fatetőt is rakott a gödre fölé, míg a hülye csak egy szénakazalt. Persze az állat a kazalgödörbe futott, így a bölény a legkisebb fiút illette.
Másnap legény elindult a vásárba eladni a nyereményét. Az út szélén megpillantotta az öreg, nyikorgó tojásfát.
- Nem akarod megvenni?- kiáltotta a fának.
Válasz helyett továbbnyikorgott. A legény ezt úgy értelmezte, hogy le kell borotválnia a bölényt. A fa pedig csak nyekergett megállíthatatlanul. A hülye odakötötte az egyik ágához.
- Majd jövő héten odaadod a pénzt!
A bátyjai otthon kinevették, de ő nem értette, hogy miért. Az a tojásfa fizetni fog! Egy hét múlva visszamegy a vevőjéhez.
- Na hun a pénz?- vonja kérdőre a fát.
A hülye -aki félig pszichopata volt- dühében kivágta a növényt. Alatta, a tuskón, egy nagy vödörnyi pénz volt.
A hülye elment a királyhoz panaszra, hogy a testvérei el akarják venni a vagyonát. Elmondta történetét, amitől a királylány olyan röhögőgörcsöt kapott, hogy még a tető is leszakadt.
- Bocsi!- kiáltotta az ügyetlen ács.
A király a legénynek adta a fél lányát és az egész királyságot, majd a hülye boldogan élt, de meghalt...
A fiúk úgy egyeztek meg, hogy mind a hárman ásnak egy-egy gödröt, s amelyikbe a bölény belefut, azé legyen. A két nagyobb legény fatetőt is rakott a gödre fölé, míg a hülye csak egy szénakazalt. Persze az állat a kazalgödörbe futott, így a bölény a legkisebb fiút illette.
Másnap legény elindult a vásárba eladni a nyereményét. Az út szélén megpillantotta az öreg, nyikorgó tojásfát.
- Nem akarod megvenni?- kiáltotta a fának.
Válasz helyett továbbnyikorgott. A legény ezt úgy értelmezte, hogy le kell borotválnia a bölényt. A fa pedig csak nyekergett megállíthatatlanul. A hülye odakötötte az egyik ágához.
- Majd jövő héten odaadod a pénzt!
A bátyjai otthon kinevették, de ő nem értette, hogy miért. Az a tojásfa fizetni fog! Egy hét múlva visszamegy a vevőjéhez.
- Na hun a pénz?- vonja kérdőre a fát.
A hülye -aki félig pszichopata volt- dühében kivágta a növényt. Alatta, a tuskón, egy nagy vödörnyi pénz volt.
A hülye elment a királyhoz panaszra, hogy a testvérei el akarják venni a vagyonát. Elmondta történetét, amitől a királylány olyan röhögőgörcsöt kapott, hogy még a tető is leszakadt.
- Bocsi!- kiáltotta az ügyetlen ács.
A király a legénynek adta a fél lányát és az egész királyságot, majd a hülye boldogan élt, de meghalt...
2013. június 2., vasárnap
8. rész: A sertés és a vérfarkasok
Egy rengeteg közepén - ahol még Ábel is eltévedt- élt egy sertés, aki egész nap csak főzött. Ez az erdő tele volt vérfarkasokkal, akik nagyon kívánták már a malacpecsenyét. Egy téli napon kopogtak az ajtón.
- Eressz be, nagyon hideg van kint!- szólt be egy hang.
- Ki vagy te?- gyanakszik a sertés.
- Én vagyok az apád. Szzzpáh.- hangzott a Darth Vader szerű felelet.
A disznónak viszont jobb ötlete támadt: nem fogja megenni azt a zellerkrémlevest...
A farkas benyújtotta a két leamputált lábát, és várt. Egy óra múlva berakta az első mancsait is, ahonnan csak a karmokat vágták le. Mindez egy félreértés miatt történt. Az ordas komolyan vette ezt: "Fáj a lába? Amputálja! A villamos ingyen megcsinálja!". És megcsinálta...
Amint a lény belépett a házba, a sertés leöntötte a levessel, és kicipelte. A malac felmászott egy nagy fára, és várt a Jacob (de mindenki csak lámának hívta) nevű vérfarkas felébredésére.
2 óra múlva visszatért a családjával együtt, akiket egy házassági évfordulóról rángatott ide magával. Persze, ez nehezebb volt, mint gondolta, mert a rokonai tudták, hogy ő a legszerencsétlenebb farkas, hogyha még egy pecsenye is túljár az eszén.
Egymás tetejére álltak, és legalulra tolták a lámát. A sertés érezte a veszélyt, ezért lehányta a "családfát". Mindenki leesett, nyaktörés, csonttörés, torokgyík... A malac, aki titokban szúnyog volt, kiszívta a vérüket, majd jóllakottan hazament.
- Eressz be, nagyon hideg van kint!- szólt be egy hang.
- Ki vagy te?- gyanakszik a sertés.
- Én vagyok az apád. Szzzpáh.- hangzott a Darth Vader szerű felelet.
A disznónak viszont jobb ötlete támadt: nem fogja megenni azt a zellerkrémlevest...
A farkas benyújtotta a két leamputált lábát, és várt. Egy óra múlva berakta az első mancsait is, ahonnan csak a karmokat vágták le. Mindez egy félreértés miatt történt. Az ordas komolyan vette ezt: "Fáj a lába? Amputálja! A villamos ingyen megcsinálja!". És megcsinálta...
Amint a lény belépett a házba, a sertés leöntötte a levessel, és kicipelte. A malac felmászott egy nagy fára, és várt a Jacob (de mindenki csak lámának hívta) nevű vérfarkas felébredésére.
2 óra múlva visszatért a családjával együtt, akiket egy házassági évfordulóról rángatott ide magával. Persze, ez nehezebb volt, mint gondolta, mert a rokonai tudták, hogy ő a legszerencsétlenebb farkas, hogyha még egy pecsenye is túljár az eszén.
Egymás tetejére álltak, és legalulra tolták a lámát. A sertés érezte a veszélyt, ezért lehányta a "családfát". Mindenki leesett, nyaktörés, csonttörés, torokgyík... A malac, aki titokban szúnyog volt, kiszívta a vérüket, majd jóllakottan hazament.
2013. május 28., kedd
7. rész: Háry Péter és a Bölcsek Tőgye
Háry Péternek rossz gyermekkora volt: csecsemő korában a szüleit megölte a gonosz Jean-Claude Van Damme. A nagybátyjához került, aki utálta, mint csiga a franciákat. Mivel anyjának, Háry Jánosnénak, varászereje volt- amit ő is örökölt- felvették a Rockfort nevű varázsiskolába. Az intézményben tanult varázslóknak 20 éves koruktól kezdve elkezd nőni a szakálluk, még a nőknek is, de ezt erősen tagadják.
Egy Hibrid nevű óriáscyborg elvitte a városba, ahol kölcsönből bevásároltak neki tanszereket és egy gólyát. Iskolakezdéskor felültették a vonatra.
- Szia, én Rop vagyok, és te?- kérdezte tőle egy barátságos fiú, aki nem tudta abbahagyni a ropirágást és a szteppelést.
- Péter.- válaszolt betegesen röviden.
- Ő pedig az ismerősöm, Herpesz.- mutatott egy undorító hajú csajra.
- Ööö... Örvendek...
A vonat ablakából még látta, ahogy elszáguld mellettük a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvú...
Az iskola és környéke teljes egészében kőből készült, ami meglepően neon. Az intézményben találkoznak egy Békeőrrel, illetve Buckingham- palotából szabadult őrrel, aki fején díszelgett a Koma Kucsma.
- Te odamégy!- mondta a kalap Herpesznek, miközben nem létező kezével a Griffin- házra mutatva.
Ugyanezt tette Roppal és Péterrel is. A rezidencia őslakói a lerázhatatlan Griffin-család*, akik majdnem minden héten felrobbantották otthonukat ( de állják a költségeket ). Péter ezen kívül megismerte Fröccsöt, az alkoholista takarítót, aki csak a piáról hajlandó beszélni. Egyszer a gondnok elkezdett beszélni a hosszúlépés áremelkedéséről és annak következményeiről, ami miatt Péter, Herpesz és Rop kénytelenek voltak bemenni a SZDŐE-re (Szöges Dróttal Őrzött Harmadik Emelet).
- Hogyan jutunk át a szögesdróton?- kérdezte kétségbeesetten a lány.
- Egy nagyon bonyolult trükkel...
- Mi az?
- UGRÁÁÁÁS!!!
De kár volt. Amint lezuhantak, csak egy háromfejű-mutáns-parton élő cápába botlottak.
Egész nap a történteken agyaltak.
- Szerintem Vipera professzor volt! Ő idézte meg azt a trollt, ami megtámadta Herpeszt!- állította Péter
- És mit csinált az a lény vele?- kérdezte a Griffin-ház egyik őslakosa.
- Amikor le akart ülni, kihúzta alóla a széket.
- Á...Ennél az keményebb volt, amikor átlátszó körömlakkal kentem be a szappant...
- Na mindegy...Vipera professzor gonosz!
Visszamentek a mutáns cápához, mivel alatta egy csapóajtót láttak. Egy vödör víz segítségével elkábították, majd lementek az ajtón. Egy gyökérre estek.
- Válaszolj egy kérdésre, és továbbmehetsz!- mondta a gyökér.
- Jó, mi lenne az?
- Mi a legtaszítóbb férfinév angol nyelvterületen?
Csend...Hosszas csend...
- Keith!- ugrik fel Rop.
Továbbmentek, de csak egy bogárinváziós terembe érkeztek. Mivel az ajtó nyitva volt, hamar átértek. A következő szoba padlóját sakk kockák és bábuk borították. A király szólalt meg:
- Mondják el az 50 amerikai államot negyed másodperc alatt!
- HAJJ!- kiáltották kórusban.
Ropot közben elütötte egy huszár, de Herpesz ott maradt ápolni. Péter bement a Bölcsek Tőgyét őrző terembe, ahol Mókus professzor is volt. A tanár rettegett Bagoly úrtól, aki sajnos nem volt ott.
- Hol van a Tőgy?- kérdezte egy mély hang.
- Most a zsebemből húzzak elő egy tehenet, arany emlővel? Most komolyan, honnan tudnám?
- Ja jó...Ezt mondhattad volna, mielőtt ezt a félkegyelműt meggyőztem, hogy vegyen a tarkójára...
Ekkor Péter megpillantotta Mókus fején Jean-Claude Van Damme fejét. Megfordult, és ott állt a tehén, a Bölcsek Tőgyével. Aki azt megfejte, halhatatlan lett. A fiú ekkor hozzáért a professzor fejéhez, aki égve zuhant össze. Van Damme lelke pedig hazafutott...
*https://hu.wikipedia.org/wiki/Family_Guy
Egy Hibrid nevű óriáscyborg elvitte a városba, ahol kölcsönből bevásároltak neki tanszereket és egy gólyát. Iskolakezdéskor felültették a vonatra.
- Szia, én Rop vagyok, és te?- kérdezte tőle egy barátságos fiú, aki nem tudta abbahagyni a ropirágást és a szteppelést.
- Péter.- válaszolt betegesen röviden.
- Ő pedig az ismerősöm, Herpesz.- mutatott egy undorító hajú csajra.
- Ööö... Örvendek...
A vonat ablakából még látta, ahogy elszáguld mellettük a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvú...
Az iskola és környéke teljes egészében kőből készült, ami meglepően neon. Az intézményben találkoznak egy Békeőrrel, illetve Buckingham- palotából szabadult őrrel, aki fején díszelgett a Koma Kucsma.
- Te odamégy!- mondta a kalap Herpesznek, miközben nem létező kezével a Griffin- házra mutatva.
Ugyanezt tette Roppal és Péterrel is. A rezidencia őslakói a lerázhatatlan Griffin-család*, akik majdnem minden héten felrobbantották otthonukat ( de állják a költségeket ). Péter ezen kívül megismerte Fröccsöt, az alkoholista takarítót, aki csak a piáról hajlandó beszélni. Egyszer a gondnok elkezdett beszélni a hosszúlépés áremelkedéséről és annak következményeiről, ami miatt Péter, Herpesz és Rop kénytelenek voltak bemenni a SZDŐE-re (Szöges Dróttal Őrzött Harmadik Emelet).
- Hogyan jutunk át a szögesdróton?- kérdezte kétségbeesetten a lány.
- Egy nagyon bonyolult trükkel...
- Mi az?
- UGRÁÁÁÁS!!!
De kár volt. Amint lezuhantak, csak egy háromfejű-mutáns-parton élő cápába botlottak.
Egész nap a történteken agyaltak.
- Szerintem Vipera professzor volt! Ő idézte meg azt a trollt, ami megtámadta Herpeszt!- állította Péter
- És mit csinált az a lény vele?- kérdezte a Griffin-ház egyik őslakosa.
- Amikor le akart ülni, kihúzta alóla a széket.
- Á...Ennél az keményebb volt, amikor átlátszó körömlakkal kentem be a szappant...
- Na mindegy...Vipera professzor gonosz!
Visszamentek a mutáns cápához, mivel alatta egy csapóajtót láttak. Egy vödör víz segítségével elkábították, majd lementek az ajtón. Egy gyökérre estek.
- Válaszolj egy kérdésre, és továbbmehetsz!- mondta a gyökér.
- Jó, mi lenne az?
- Mi a legtaszítóbb férfinév angol nyelvterületen?
Csend...Hosszas csend...
- Keith!- ugrik fel Rop.
Továbbmentek, de csak egy bogárinváziós terembe érkeztek. Mivel az ajtó nyitva volt, hamar átértek. A következő szoba padlóját sakk kockák és bábuk borították. A király szólalt meg:
- Mondják el az 50 amerikai államot negyed másodperc alatt!
- HAJJ!- kiáltották kórusban.
Ropot közben elütötte egy huszár, de Herpesz ott maradt ápolni. Péter bement a Bölcsek Tőgyét őrző terembe, ahol Mókus professzor is volt. A tanár rettegett Bagoly úrtól, aki sajnos nem volt ott.
- Hol van a Tőgy?- kérdezte egy mély hang.
- Most a zsebemből húzzak elő egy tehenet, arany emlővel? Most komolyan, honnan tudnám?
- Ja jó...Ezt mondhattad volna, mielőtt ezt a félkegyelműt meggyőztem, hogy vegyen a tarkójára...
Ekkor Péter megpillantotta Mókus fején Jean-Claude Van Damme fejét. Megfordult, és ott állt a tehén, a Bölcsek Tőgyével. Aki azt megfejte, halhatatlan lett. A fiú ekkor hozzáért a professzor fejéhez, aki égve zuhant össze. Van Damme lelke pedig hazafutott...
*https://hu.wikipedia.org/wiki/Family_Guy
2013. május 21., kedd
6. rész: Galagonya: Gatyaszakadás
Ma a faterral Knifes-ba költöztünk, ahol rengeteg eső esik. Ebben a városkában semmi nem történik. De tényleg, semmi. A suliban az emberek viszonylag normálisak, de ezt sem mondhatom biztosan, mert nem történik semmi. Van egy lord család, a Fullenek. Rengetegen vannak, annyian, hogy már megtelt az a rohadt nagy házuk. Eduárd*, a család sarja, aki egyidős velem nagyon kerül. Persze, ő angol származású lord, aki egész nap öltönyt, cilindert és fekete köpenyt visel. A fazon úgy néz ki, mint egy vá...dehogyis! Mint Zorro!
Egyik kiránduláson találkoztam régi barátommal, Jákobbal.
- Helló, Beta!- köszön már Messi-ről, aki nem tudom, miért állt ott, és vette a nyakába a haverom.
Na mindegy, kértem a focistától egy autogramot, majd ott hagytuk.
- Hellú, Jákob!- tudtam, hogy egy farmon nőtt fel, és hogy az anyja egy tehén (!), ezért bikává tud áttranszformálódni.
- Mióta élsz itt?- kérdi.
- Hát úgy kábé 2 hete.- láttam, nem érti- 14 nap.- még mindig csend - 10 sulinap és 4 hétvége.- tudtam, hogy fáziskéséses, de ennyire...- 2 hétfő, 2 kedd, 2 szerda, 2 csütörtök, 2 péntek, 2 szombat, 2 vasárnap.- végre megérti.
- Jaa... Miért nem ezzel kezdted? Na mindegy... Te tudtad, hogy Fullenék mások?
- Ööö...Mármint "úgy" mások?
- Igen, "úgy".- utánozta hangsúlyozásom.
- Király, szia, majd még találkozunk.- rázom le a hülyét.
Utánanéztem, és tényleg "mások". Megpróbáltam Eduárdhoz szólni, de lerázott, mint bika a kezdő rodeóst. Elmentem egy baseballmeccsre, de találkoztam néhány nem "úgy" mással, aki ki akart nyírni. Üldözött, mint a katona, aki lángszóróval irtja a legyet. Végül egy balett-teremben kötöttünk ki, ahol megsebzett. elvéreztem, és senki nem mentett meg...
Egyik kiránduláson találkoztam régi barátommal, Jákobbal.
- Helló, Beta!- köszön már Messi-ről, aki nem tudom, miért állt ott, és vette a nyakába a haverom.
Na mindegy, kértem a focistától egy autogramot, majd ott hagytuk.
- Hellú, Jákob!- tudtam, hogy egy farmon nőtt fel, és hogy az anyja egy tehén (!), ezért bikává tud áttranszformálódni.
- Mióta élsz itt?- kérdi.
- Hát úgy kábé 2 hete.- láttam, nem érti- 14 nap.- még mindig csend - 10 sulinap és 4 hétvége.- tudtam, hogy fáziskéséses, de ennyire...- 2 hétfő, 2 kedd, 2 szerda, 2 csütörtök, 2 péntek, 2 szombat, 2 vasárnap.- végre megérti.
- Jaa... Miért nem ezzel kezdted? Na mindegy... Te tudtad, hogy Fullenék mások?
- Ööö...Mármint "úgy" mások?
- Igen, "úgy".- utánozta hangsúlyozásom.
- Király, szia, majd még találkozunk.- rázom le a hülyét.
Utánanéztem, és tényleg "mások". Megpróbáltam Eduárdhoz szólni, de lerázott, mint bika a kezdő rodeóst. Elmentem egy baseballmeccsre, de találkoztam néhány nem "úgy" mással, aki ki akart nyírni. Üldözött, mint a katona, aki lángszóróval irtja a legyet. Végül egy balett-teremben kötöttünk ki, ahol megsebzett. elvéreztem, és senki nem mentett meg...
Köszönjük Róbert Patiszonnak, Krisztína Stuardessnek, Tájmlord Lautnernek,Taylor Swiftnek-aki csak névrokon- és Bonaparte Napoleon-nak- aki nem csinált semmit- ezt a csudálatosan nyálas sziporkavámpír-inváziót! És persze Stefánia Májernek, aki megteremtette Drakula paródiáját!*Az Edvárd germán (angolszász) eredetű férfinév, jelentése birtok, vagyon + őrzés, védelem. Női párja: Edvarda.
- Eduárd: az Edvárd német alakváltozata.
2013. május 14., kedd
5. rész: A kiskakas és a tusfürdő
Há' éppe' a pöcegödörbe' túkáltam, amikó' mögláttam egy tu'füdőt. Gyönyőköttem abba a hed end sóldörzbe. Naon köllött vóna, mer' a banya, a gaddám, sose fűdik, mer' neki arra nöm töllik. Bezzög a silikonköblökre való műtétre vót lóvé! Émme' csak túkájak a kulába'?
Na szóva' nézem azt a i'ét e, és akkó jön oda a ficsú'. Asse mosdik, mer' ahhoz túl zsugori, köllött néki a kincsöm. De én nem addom ám olyan könnyen magam e! Az' mondom:
- Há' e' biz' nem a tied, embör!
Rámrako' valami béklyót, ho' övé legyen a hed end sóldörz. Há' bévált a ragyogú tervö, üvé lött a tu'füdő. E'vitte biz' a kággya möllé, hátha e'hasnájja.
Odaszá'tam a ablakáho', oszt elközdök kiabáni:
- Adod vissa, te szenyó!
Fogott valami ta'pnyalója, az béledobott a kútba, e!
- Na, te roha't seregély, most ne vigyorogjá'!- s'iddam a madarat.
Ezstán adtam magamnak e' minibeöntés', oszt e'tű'tt a víz!
Megin' odamégyek az ablakáho', oszt elközdök üvőteni:
- Adod vissa! Túélőnek sülettem, te gennygombócs!
Azs a gono' ta'pnyalójja belédobott a égű kemöncébe a pogácsák küzibe.
E'közstem mindent össepisíni, oszt minden tűz e'alutt.
- Aggyad má' vissa! Nem látud, ho' nem tucc kinyí'ni?
Bédobott a büdös szó'gálójja a méhkasba, e!
Lenye'tem a zsümmögűket, izibe, oszt mentem vissa az ablakba:
- Há' mit aka'sz még, embö'?
Fogott a s'ógájja, oszt belérakott a bugyogója fenekibe, de elé' kulát láttam má', sóva' bí'ttam ezstet. Kihánytam a míhököt, oszt szé'ccsípte a fenekit.
Kilopptam azs egísz fűdős'obáját, oszt mentem hazúrra. Töllött a péjnz má' mindönrö, bódogan éljünk tovább, e!
Na szóva' nézem azt a i'ét e, és akkó jön oda a ficsú'. Asse mosdik, mer' ahhoz túl zsugori, köllött néki a kincsöm. De én nem addom ám olyan könnyen magam e! Az' mondom:
- Há' e' biz' nem a tied, embör!
Rámrako' valami béklyót, ho' övé legyen a hed end sóldörz. Há' bévált a ragyogú tervö, üvé lött a tu'füdő. E'vitte biz' a kággya möllé, hátha e'hasnájja.
Odaszá'tam a ablakáho', oszt elközdök kiabáni:
- Adod vissa, te szenyó!
Fogott valami ta'pnyalója, az béledobott a kútba, e!
- Na, te roha't seregély, most ne vigyorogjá'!- s'iddam a madarat.
Ezstán adtam magamnak e' minibeöntés', oszt e'tű'tt a víz!
Megin' odamégyek az ablakáho', oszt elközdök üvőteni:
- Adod vissa! Túélőnek sülettem, te gennygombócs!
Azs a gono' ta'pnyalójja belédobott a égű kemöncébe a pogácsák küzibe.
E'közstem mindent össepisíni, oszt minden tűz e'alutt.
- Aggyad má' vissa! Nem látud, ho' nem tucc kinyí'ni?
Bédobott a büdös szó'gálójja a méhkasba, e!
Lenye'tem a zsümmögűket, izibe, oszt mentem vissa az ablakba:
- Há' mit aka'sz még, embö'?
Fogott a s'ógájja, oszt belérakott a bugyogója fenekibe, de elé' kulát láttam má', sóva' bí'ttam ezstet. Kihánytam a míhököt, oszt szé'ccsípte a fenekit.
Kilopptam azs egísz fűdős'obáját, oszt mentem hazúrra. Töllött a péjnz má' mindönrö, bódogan éljünk tovább, e!
2013. május 13., hétfő
4. rész: Koszoshaj és a kifésülhetetlen gubanc
A nevem Koszoshaj. Elég találó egy név, mivel anyám megtiltotta, hogy hajat mossak. Nem tudom miért csinálja ezt velem, de azt mondja, hogyha megmosom, elpárolog a varázsereje. Épp ezért fésülködnöm sem szabad. Amúgy egy kacsalábban élünk. Szó szerint... Állítólag régen volt rajta palota, de mostanra már csak a láb maradt. Szerencsére a motorját - amitől körbe-körbe forgott - szétvertük egy lékkalapáccsal. A lakhelyünk tetejét nádtetővel vontuk be az eső ellen. Ebbe a furcsa építménybe még sosem lépett be - rajtam és anyámon kívül - senki. Ja, és nem is szabad kimennem innen...
18, 5 évet nehéz eltölteni egy nagy lábban. Egész nap csak favicceket találok ki... Hopp, itt is van egy:
Szörnyű. És egész nap ez megy. A varangyos békám, Oscar, már teljesen kikészült tőlem. Leginkább ettől:
18, 5 évet nehéz eltölteni egy nagy lábban. Egész nap csak favicceket találok ki... Hopp, itt is van egy:
- Hogy hívják a madárportát?
- RÉCEpció.
Megy a szalonna az utcán. Találkozik a baconnel.
- Te az alteregóm vagy?
- Koszoshaj! Engedd le a haladat! Vagy kénytelen leszek a liftet használni!!- toporog anyám az ablak alatt.
Lenyújtom a halat, akinek rendellenesen hosszúra nőtt az uszonya, ezért Ejtőernyőnek neveztük el.
- Jól van kicsim, mit kérsz a szülinapodra?- kérdezi anya.
- Hát...Egy baseball ütőt, egy kötelet, egy zsákot és egy ásót...Ennyi lenne.- felelem.
- De ugye nem használod ezeket gonosz célra?
- Eszem ágában sincs!- hazudom.
- Távol leszek jó pár napig, légy jó! És ne felejtsd el a legfontosabbat:
- Tudom, tudom, ha jön a zombi, használjam az AK-47-est!
- Szia, kicsim!- köszön el anyám, majd Ejtőernyőn leereszkedett.
Mászás zaját hallom kintről. Megjöttek a zombik!!!!! Elbújok egy oszlop mögé a géppuskával a kezemben, és várom az élőholtat. Várakozásommal ellentétben csak egy pasi jön fel, de azért fegyvert fogok rá.
- Kivagymitakarszmértvagymégitt?- vágom hozzá kérdéseimet.
- Üldöztek de ha kell, lelépek.- mondja, majd kiugrik az ablakon.
Lenézek. Első látásra eltörhette pár bordáját. Segítsek? Á, anyám megtiltotta... Hé, itt egy újabb favicc:
-Mit mond Kőműves Kelemen a fiának, miközben sietnek a fiú anyjához?
-???
-Gyere fiam, mert anyád már vár!
Pár nap múlva anyám visszatér, és elkotorja az elvérzett hullát, és élem tovább faviccekkel teli életem...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)